Adó-és értékbizonyítvány kiállítása

Az adó- és értékbizonyítvány egy hatósági bizonyítvány, amit az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője állít ki adóhatósági hatáskörében. Tartalmazza:

•  az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait,
•  az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket, továbbá
• az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét.

Az ingatlan értékbecslése a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által rendelkezésünkre bocsátott piaci összehasonlító értékadatok, valamint a helyi adóhatóság rendelkezésére álló egyéb adatok, az ingatlan megtekintése, szükség esetén helyszíni szemle alapján készül el.

A hatósági bizonyítvány kiállítása során az értékelést végző figyelembe veszi az ingatlan fekvését, megközelíthetőségét, közművesítettségét, az épület korát, állapotát, nagyságát.

Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása után az értékelő az eredeti példányt a kiállítást kérő szervnek vagy személynek megküldi, illetve átadja.

A hatósági bizonyítvány átadásával, illetve kézbesítésével fejeződik be az eljárás.

Az eljárás indulhat

• kérelemre
• jogszabály alapján hatóság megkeresése

Külön jogszabályi rendelkezések – többek között – az alábbiak:

• - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény. 140. § (1) bekezdése,
• - a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 26. § (1) bekezdése,
• a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 153. § (1) bekezdés b) pont, 78. § (1) bekezdés ac) pont;
• a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 21/A. § (9) bekezdés b) pontja,
• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény vagyonvizsgálathoz kapcsolódó része
• a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 117. § (7) bekezdésére tekintettel.

KÉRELEM BENYÚJTÁSA

Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az önkormányzattal, mint elektronikus ügyintézést biztosító szervvel

• a gazdálkodó szervezet a cégkapun,
• egyéni vállalkozó a KÜNY tárhelye útján tart kapcsolatot.

Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezettek továbbra is jogosultak a hagyományos, papír alapon történő kapcsolattartásra, de amennyiben rendelkeznek megfelelő tárhellyel és azonosítási szolgáltatással, ezt - választásuk szerint - elektronikus úton is megtehetik.

Adózó részéről az elektronikus kapcsolattartás igénybevétele az alábbi módokon történhet:

• Az ASP szakrendszer elektronikus ügyintézési (ELÜGY) felületén (https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap) keresztül, vagy
•  elektronikus űrlappal nem támogatott ügytípusok esetén az általános célú kérelem űrlap, más néven e-papír szolgáltatás igénybevételével, egy szabad szöveges beadvány előterjesztésével, amelyhez csatolmányként egyéb iratok, igazolások mellékelhetők.

KÉRELEMHEZ CSATOLANDÓ DOKUMENTUMOK: 

(A kérelem megtalálható a nyomtatványok menüpont alatt, illetőleg az ELÜGY felületen rendelkezésre áll formanyomtatvány)

• nem személyes eljárás esetén meghatalmazás,
• - amennyiben az eljárás nem illetékmentes, a 4 000 forint illeték befizetését igazoló csekk feladóvevénye, vagy az átutalás teljesítéséről szóló igazolás,
• amennyiben van, az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés másolata (pl. adásvétel, ajándékozás, csere,)

ELJÁRÁSI ILLETÉKEK, FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK: 

Általános esetben a kérelemre történő eljárás megindításakor ingatlanonként 4 000 forint illetéket kell fizetni, melyet Farmos Község Önkormányzatának 11784009-15730703-03470000 számú illeték-beszedési számla javára kell megfizetni vagy átutalni.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdés 2., 4., valamint 6.-7. pontjai alapján tárgyi illetékmentes - többek között - a bírósági végrehajtási eljárással, a gyámhatósági, valamint a hagyatéki eljárással kapcsolatosan kiállított adó- és értékbizonyítvány.

ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDŐ: 

Nyolc nap, amelybe nem számít be a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.

JOGORVOSLATI LEHETŐSÉG: 

Kizárólag hagyatéki eljárással összefüggésben kiállított adó- és értékbizonyítvánnyal összefüggésben, a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) 26. § (1a) rendelkezése alapján:

„(1a) Az adó- és értékbizonyítvány tartalmát a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során közli az öröklésben érdekeltekkel, akik az adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal szemben az Ákr.-ben foglaltak szerint fellebbezéssel élhetnek. A jegyző a hagyatéki leltárt csak a fellebbezési határidő lejárta után, ha pedig az adó és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel éltek, akkor a fellebbezés elbírálása után küldi meg a közjegyzőnek.”

Ákr.: az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény.

Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.

VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK: 

• az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
• az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
• a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
• a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet
• a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény
• az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény